2015. április 29., szerda

Nézőpont váltás - mennybemenetel ünnepe


Húsvét után 40 nappal ünnepeljük Jézus mennybemenetelét. A valóságban ugyan nem telt el még ez az idő, de idén nagyobb hangsúlyt szeretnék fektetni a Szentlélek munkájára. Mivel pünkösd mindig tanév vége felé van, így kevés figyelem jut a Szentlélek tanítására. Idén hamarabb kezdünk vele foglalkozni, így év végéig ez a téma lesz a fókuszban.

Jézus mennybemenetelét az evangéliumok csak tömören említik, kicsit részletesebb leírását az Apostolok Cselekedeteiben (ApCsel 1,4-14) találjuk ITT.

A foglalkozást felismerős játékkal kezdtük. A lepedő (felhő) mögé elbújt egy gyerek, és a lába, keze, feje búbja alapján a többieknek ki kellett találni, ki lehet a felhő mögött. Beszélgettünk a vendégségből való búcsúzkodásról is, így hangolódtunk Jézus búcsújára.

A történetet bábokkal játszottuk el. A hangsúly arra került, ami a gyerekek számára is megfogható: mikor búcsúzunk, szomorúak vagyunk, mert talán sokáig nem látjuk azt, akivel jó volt együtt lenni. Így voltak a tanítványok is, mikor eltűnt a szemük elöl a Mester.
Jézus azonban nem hagyja árván a barátait, elküldi a Szentlelket, hogy erősítse, vigasztalja, bátorítsa őket.
A gyerekek számára is ezek a legalapvetőbb érzelmi szükségletek: vigasztalás a konfliktusok után, sírós hangulatban, így ezt ők is könnyen megértik. Sokszor szembesülnek félelmeikkel, melyben szintén erőt, bátorságot kaphatnak, és feloldódnak szorongásaik.
A Szentlélek megérkezéséről egy héttel később a pünkösdi történetben esik majd szó, de addig is felkeltettem érdeklődésüket, hogy Valaki érkezni fog, akit maga Jézus ígért meg.


     

    

    

    

 

A mennybemenetel számomra azért érdekes, mert itt érhető tetten nagyon szemléletesen Jézus kettős természete. Egyszerre emberi volt, mert itt járt-kelt közöttünk, ismerte az embereket, testközelből látott és kipróbált mindent. Ugyanakkor nincs alávetve a halandó emberek életsorsának, fel tud emelkedni, nem ragad bele a porba, hanem hazatér az Atyához. Ezzel együtt nézőpontot is vált. Az eddig földön gyalogló, párbeszédekben és kisebb közösségekben kommunikáló Mester kiszáll ezekből a szituációkból, és innentől kezdve felülről nézi az eseményeket. Eddig csak egy helyen tudott lenni egyszerre, a mennybemenetel után azonban egy külső látószögből mindent lát, mindenütt jelen van és mindenkire egyformán figyel. Látja az életünk színét és visszáját, külső képét és árnyékát is. Valahogy így, madártávlatból.


Madártávlati fotó


2015. április 26., vasárnap

Hal, háló, hála

A húsvét utáni időszakban mindig előveszek egy-két történetet, mely már a feltámadott Jézussal való találkozásról szól. Idén a Tibériás-tengernél történt csodálatos halfogást játszottuk el a gyerekekkel. A történet ITT olvasható.

Székekből hajót építettünk, kipróbáltuk több oldalon is a halászást, de csak akkor sikerült halat fognunk, mikor a parton egy alak jelent meg, és ő mutatta meg az irányt, merre fogjunk halat. Tele is lett a háló mindjárt! A sok kudarcos próbálkozás után végre csoda történt, így a gyerekek is rájöttek, hogy aki a tanácsot adta, nem más,mint Jézus. A Mester a parton sült hallal és kenyérrel várta a tanítványokat reggelire, s a korai kerti parti alkalmával végre jót beszélgettek az Úrral. A gyerekek is megkóstolhattak egy falat sült halat kenyérrel, majd az együttlétet hálaadó imádsággal zártuk le.

 

 













Ahol Jézus megjelenik...

Két üzenetet emeltem ki a gyerekeknek a történetből: Ahol Jézus megjelenik, ott gyakran csodák történnek. Amire emberileg már nem számítottunk, azt ő megadja. Valamint Jézus jelenlétében az emberek közösséggé alakulnak, összegyűjti őket a Mester, egy körben ülnek le enni, inni, beszélgetni, kapcsolatok születnek, barátságok szővődnek.

Újratervezés

A történet kapcsán érdemes elolvasni az előző fejezetet is, hogy igazán értsük az eseményeket. A tanítványok már többször találkoztak a feltámadott Jézussal, megkapták a Szentlelket és a megbízatást, hogy hirdessék az emberek között a bűnbocsánatot.
Ezek után azonban ők még mindig halásznak, sikertelenül dobálják a hálóikat a hajóból. Fáradoznak, de nincs eredménye. Mindaddig kudarcot vallanak, amíg nem hallgatnak Jézus utasítására: Vessétek ki a hálót a jobb oldalra!

Számomra azt mondja ez a történet, hogy a Jézussal való találkozásban gyökeresen változik meg az ember élete. Hiába próbálom a régi jól bevált sémáinkat tovább alkalmazni, ugyanúgy élni, dolgozni, halászni, ahogy eddig, de mindez már nem lesz ugyanaz. Új irányt szab a Mester, aki látja kudarcaimat, kétségbeesett próbálkozásaimat. Amiért én éjszakákat küzdök, ő egy laza mondattal elintézi: Vesd ki a hálódat a jobb oldalra!  Ennyi kell csupán. Hallgatni rá. Követni őt. Ő tudja mire van igazán szükségünk.
Halra, hálóra, hálára.



2015. április 15., szerda

A keresztfa titka

A héten a húsvét utáni alkalomra egy nagy keresztet vittem be a gyerekeknek. No nem azért, hogy eljátsszuk a keresztre feszítést, hanem egy kicsit beszélgettünk, mit is jelképez a kereszt, miért látjuk olyan sok helyen. Hiszen Jézus ezen szenvedett, meghalt, miért van akkor mégis kint a csoportban, miért látjuk útszéleken, vagy akár ékszerként mások nyakában. 

A kereszt teológiájának végtelen szakirodalma van, a gyerekeknek néhány elemét emeltem csak ki, ezt is gyakorlatias megvilágításban. 

A kereszt a földet köti össze az éggel. Felfelé mutat, Istenre emeli a tekintetünket. Két vízszintes szára pedig olyan, mintha ölelésre nyújtanánk ki a karunkat. 

A kereszthez elhozhatjuk mindazt, ami bennünk van. Jézus keresztül ment az emberi élet legnagyobb szenvedésein és a legnagyobb örömén, hogy a halálból életre kelt. Mivel ismeri az élet minden érzelmének skáláját, a mi helyzetünket is jól átérzi és tudja, mikor mire van szükségünk. A kereszthez el lehet hozni a legmélyebb félelmeinket, szomorúságunkat, fájdalmunkat, kérdésünket. A gyerekek is hordoznak már nagy terheket akár ebben a korban is. Haláleset a családban, szülők válása, veszekedése, súlyos betegség a családban - ezek ugyan lehet, hogy nem mindenkit érintenek, de akik benne vannak, és szenvednek ettől, azoknak fontos tudni: Jézus ezeket a nehéz helyzeteket is ismeri, és bátran el lehet neki mondani. A kereszt előtt lehet leborulni, bocsánatot kérni, könyörögni, kérni, de akár hálánkat, örömünket is kifejezni. Ezt játszottuk el különböző mozdulatokkal.

 


A kereszt híd. Összeköt minket Istennel. Klasszikus ábrázolása az emberi életnek ez a kép:

Az ember és  Isten között szakadék tátong, mely a bűnt jelképezi. Ezen a mély árkon, amely elválaszt minket egymástól egyedül Jézus keresztjével tudunk átmenni. Jézus a kereszten egyszer s mindenkorra megváltott minket a bűneink rabságából. Aki ezt a megváltást elfogadja, elhiszi, az mehet át Isten országába. Kipróbáltuk a gyerekekkel is két szőnyeg között a szakadékon való áthaladást. 


 

 

  

 

 



A keresztfa mindenkinek mást juttat eszébe. Valakinek szerettének sírja, valakinek csak egy kivégzőeszköz. Előcsalogathat belőlünk mély hálát, mert Isten ÍGY szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta, hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

A kereszt találkozási pont. Legszentebb találkozóhely Jézussal, mikor odamegyünk elé és kiöntjük a szívünket. De találkozási pont lehet egymással is, mindazokkal, akik Jézus körül összegyülekeztek. Sokszor ezekben az emberi találkozásokban kapunk választ kérdéseinkre, mert Jézus egymásra bíz bennünket. A keresztnél való találkozás mindenkit megváltoztat, állásfoglalásra késztet, felkavar, és új útra indít. Megbotránkoztathat, vagy ámulattal tölthet el. Rajtunk áll, hogyan viszonyulunk hozzá. Jézus már mindent elvégzett a kereszten, hogy mindezt elfogadjuk-e, csak rajtunk múlik.

Az Evangélikus énekeskönyv 208. éneke:
1. A keresztfához megyek, mert máshol nem lelhetek Nyugodalmat lelkemnek. Ott könnyárban leborulok, Bűnterhemtől szabadulok, Hol a bűntelen szenved.
 2. Isten ama Báránya Hogy' jut a keresztfára? Mért foly' alá szent vére? Értem tette ezt Jézusom, Fájó szívvel hiszem, tudom, Lelkem örök üdvére.
 3. Én voltam az elveszett, Aki halált érdemelt, Kire gyászos éj szakadt. Isten Fia, a jó pásztor Megváltott a bűn átkától: Üdvöm, napom feltámadt.
 4. Csodás égi szeretet! Szívem mindent elfeled, Ami engem földre von. Csak rád nézek, én Megváltóm, Szereteted sírig áldom, Győzedelmes Krisztusom.
 5. Tied vagyok, Jézusom, Megyek keresztutadon, Nyugtot, békét így lelek. A szeretet hozzád kapcsol, Boldog, aki híven harcol - Veled mindig győzhetek!



Húsvét

A húsvéti történet nagyon mozgalmas, izgalmas, ugyanakkor érzelmileg felkavaró eseménysor. A gyerekek számára nagyon egyszerűen, ugyanakkor a lényeget nem elhallgatva mutattam be Jézus halálát és feltámadását. Jézus elítélése, és a vádak, amelyek a halálához vezettek mélyebb teológiai ismereteket igényelne. A gyerekek azonban így is megértik, hogy Jézust ártatlanul ítélik el a meg nem értés, hatalomféltés miatt.  A nagypénteki keresztrefeszítés eseményét mindenképpen összekapcsoljuk a feltámadással. Így is feszültség és szomorúság van a gyerekekben, Jézus halála miatt, ezért itt sosem hagyjuk abba a történetet, átíveljük a vasárnapi feltámadásig. Így együtt értelmezzük az egész eseménysort. A feltámadás csodája minden gyereket ámulattal tölt el. Van, aki megkérdezi, ez hogyan lehetséges. Van aki kétkedik ebben, de a legtöbb gyerek még a csoda világában él, és teljesen természetes számukra, hogy Jézus még a halálból is vissza tud jönni, ez neki nem nehéz, hiszen ő Isten fia.


A nagyobb csoportoknak elbáboztam, a kisebbekkel homokrajzos videót néztünk meg a történetről.

NAGYPÉNTEK
Szöveg: Lukács evangéliuma 23. fejezet




HÚSVÉT
Szöveg: Lukács evangéliuma 24. fejezet




A nagyobb csoportok ujjbábot is készítettek a jelenet szereplőiből, mellyel ők maguk is eljátszhatták a történetet.

 

 

A bábok papír alapjai innen letölthetők.