2015. november 11., szerda

Luther-rózsa

Márton nap közelében, reformáció után a Luther-rózsa került terítékre a foglalkozásokon. A címert az óvodai jelhez hasonlítottam, amely a gyerekeknek is van. A rajzaikon, szekrényükön, ruhájukon szerepel, így tudják kié az a tárgy, kihez tartozik az alkotás. A Luther- rózsa olyan, mint egy jel, aki ezt viseli, arról tudjuk, hogy evangélikus. A jel több részből áll, ennek a szimbolikájáról is beszélgettünk, miközben elkészítettük nagyban a reformátor egykori pecsétnyomóját. Az összeállítás közben a színekről, anyagokról szabad asszociációs játékot is játszottunk.  Az egyes részek jelentése:
Kereszt: Hitünk legfontosabb középpontja: Jézus áldozata és feltámadása, amely mindannyiunk megváltását hozta el.
Szív: A mi szívünk, melybe Isten beleírta törvényét és a kereszt által meghallhatjuk az evangéliumot is. Aki szívébe fogadja Krisztust, annak az élete olyan tiszta és fehér lesz, mint a
Fehér rózsa. Ez az új élet jelképe.
Zöld levél: Az új életben való növekedés, reménység színe.
Égszínkék mező: Az ég, a menny színe, ide távozott Jézus, innen várjuk visszajövetelét. Hitünk iránya a mennyország, hogy halálunk után oda kerüljünk.
Arany gyűrű: A gyűrűnek nincs eleje, nincs vége, az örök élet jelképe, mely az igazi kincs számunkra.

Az evangélikus énekeskönyv 557. énekét tanultuk: Boldog vagyok, mert Jézusom szeret
(Hangzó anyag az oldalsávban hallgatható)

A nagycsoportosoknál vendégeink is voltak, a finnországi Lapua gyülekezetéből.


A rózsa elkészítése lépésekben:

 

 

  






2015. október 22., csütörtök

Noé és a természet - projektzáró

Az állatokról, növényekről szóló témahét lezárásaként játékos délelőttöt szerveztünk a gyerekeknek. A tornateremben összesereglett csoportok mindegyike készült egy-egy állatos verssel, mondókával, énekkel. Projektoros kivetítéssel megnéztünk néhány különleges állatot, melyek rekorderek a természetben. A Sivatagi show című film részletei az afrikai egzotikus állatok világába röpítettek minket, ahol mókás állatok kacagtatták meg a gyerekeket. Elénekeltük a Pillangó, ha lehetnék kezdetű éneket, mely sok-sok állat felsorolásával és utánzásával rövid idő alatt a gyerekek kedvence lett. Végül pedig imádságban köszöntük meg Istennek a gyönyörű teremtett világot, kedvenc állatainkat és pompás virágainkat. Az óvónőkkel elénekeltük a Noé gyermekkantáta Szivárványdalát, ezzel búcsúztattuk el a témaheteket.
A gyermekek a délelőtt folyamán állatokat simogathattak és nézhettek az udvaron, arcfestés és játékok várták még őket. Köszönjük a Szöllősi családnak és Virág Tibornak az állatokat, és a szülőknek a segítséget a nap megszervezéséhez!
 

 

 

 

 

2015. október 21., szerda

Dániel és az oroszlánok

Az állatok a Bibliában utolsó állomása az ószövetségi Dániel története. Dániel még ifjú korában került a Babiloni Birodalom fogságába. Elhurcolták őt és a zsidóság nagy részét. Ő azonban idegen földön is megtartotta hitét, naponta háromszor imádkozott, sőt a király mellett kormányzói tisztséget töltött be. Jó előmenetelű, sikeres, és a király által is kedvelt férfi lett belőle. Voltak azonban irigyei és rosszakarói, akik mindenáron el akarták távolítani az uralkodó, Dárius király mellől. Aláírattak a királlyal egy rendeletet, miszerint 30 napig csak a királyhoz lehet imádkozni, és hozzá lehet könyörögni. Aki máshoz folyamodik, azt vessék az oroszlánok vermébe. Dániel azonban továbbra is az Úrhoz fohászkodott, nyitott ablaknál, így az ellenségeinek könnyű volt őt bevádolni a királynál. A király szerette volna megmenteni, de a rendelete kötelezte az ítélet végrehajtására. Bedobták hát Dánielt az oroszlánok barlangjába. Dániel azonban ott is az Úrhoz fohászkodott, és Isten megsegítette őt, az állatok száját egy angyal fogta be, így nem esett bántódása. Korán reggel Dárius ment megnézni, mi történt hű szolgájával. És mivel látta, hogy épségben túlélte az éjszakát, kihirdette:
Elrendelem, hogy birodalmam minden tartományában rettegve féljék Dániel Istenét! Ő az élő Isten, aki megmarad mindörökké. Az ő királysága megdönthetetlen, uralkodása végtelen.  Ő megment, megszabadít, jeleket és csodákat tesz égen és földön. Ő mentette meg Dánielt is az oroszlánok karmából. (Dán 6,27-29)

A történetben szereplő oroszlánok talán nem tűnnek mindennapos fenyegetésnek számunkra, azonban szimbolizálhatják a ránk leselkedő veszélyeket, vagy támadókat. Olyan szájakat, akik szüntelen belénk marnak megjegyzéseikkel, kritizálnak, vagy elítélnek. Lehetnek körülöttünk ellenséges indulatok, rossz munkahelyi légkör, családi marakodások. Az oroszlánok a félelmeinket is megtestesíthetik, amelyek ránk törnek és el akarják venni az életkedvünket, vagy kiszívják az életenergiánkat. Erős képek ezek, amelyek akár az életünket is veszélyeztethetik. Jó lenne sokszor elhallgattatni a fülünkbe vicsorgó hangokat, véget vetni a viszályoknak a környezetünkben. Sok emberi bölcsesség is kell mindehhez, de olykor kevésnek érezzük az igyekezetet, az akarást, néha több kell, mint saját magunk. Kézenfekvő lenne a válasz, hogy kérjünk Istentől segítséget. Meg is tehetjük ezt, de nem mindegy, hogyan. Dániel a vészhelyzet előtt is szoros kapcsolatban volt az Úrral. Reggel-délben-este magasztalta őt, hozzá imádkozott, dicsőítette, könyörgött hozzá. Ő már akkor is jóban volt Istennel, mikor jól ment a sora, mikor lépdelt felfelé a ranglétrán és sikeres volt az élete. Ez az állandó Isten-kapcsolat egy olyan védőburkot vont köré, ahová nem tudtak behatolni az oroszlánok. Valahogy így kellene nekünk is - nekem is. Folyamatos imádságban élni, nem csak vészhelyzet esetén. Így tudja Isten lefegyverezni ellenségeinket, elnémítani rosszakaróinkat.

A gyerekekkel bábbal, maszkkal játszottuk el a történetet, vérszomjas és szelíd oroszlánjaink is voltak. :-)
 

 

 

 

A cet gyomrában

A legnagyobb bibliai állattal Jónás könyvében találkozhatunk. Bár a történet nagyon sokrétű, azért a gyermekeknek is feldolgozható belőle néhány aspektus. Jónás a prófétai megbízatása elől menekül, épp az ellenkező irányba tart a hajón, mikor egy viharba keveredik, bedobják a hajóstársak a tengerbe, és az Úristen egy cethalat rendel oda, hogy az bekapja. Jónás 3 napig van a cet gyomrában, ahol nagyon mélyen magába száll, Istenhez könyörög bocsánatért és megmentésért. A hal 3 nap múlva partot ér, Jónást kiköpi és elindul Ninivébe, ahol elvégzi prófétai feladatát. Figyelmeztető szavára a romlott város lakossága megtér, bűnbánatot tart királyával együtt, így megmenekülnek Isten ítélete elől. A gyerekekkel itt fejeztük be a történetet, Jónás még a város megmenekülése után perlekedik Istennel, de ez nem könnyen emészthető az óvodás korosztálynak, így erről már nem beszélgettünk.

 Az egész történet a Jónás könyvében olvasható. Érdemes végigvenni, mert felnőtteknek sokkal gazdagabb jelentéssel bír ez a tanulságos történet. Különösen, ha hasonló kérdések foglalkoztatnak:

Azt az utat járom, amit Isten szánt nekem? Nem azért vagyok sokszor "hajótörött" a munkámban, életpályámon, mert menekülök a feladatom, igazi hivatásom elől? Nehéz, sötét, fájdalmas élethelyzetben vagyok - hogyan találjak kiutat?
  Amit most nehéz helyzetnek, sötét mélységnek, és nagy hullámoknak érzek az életemben, ezek fognak igazán közel vinni Istenhez, és így mutatja meg Isten az erejét, szabadítását. Ha kihoz ebből a nehéz, szorult helyzetből, akkor szembesülök vele igazán, milyen Ő és milyen vagyok én. Újra célt, irányt, lendületet kapok.
 




A gyerekeknek elbáboztam a történetet, majd közösen azt imitáltuk,
milyen lehet egy hal gyomrában lenni. Összekucorodtunk a szőnyeg közepére, besötétítettük a termet, és egy hatalmas pokróccal letakartam az összes gyereket. A sötétség, meleg, kevés levegő, zavarodottság kissé visszaadta annak a hangulatát, milyen is, ha az ember ilyen szorult helyzetben van. Imádkoztunk a hal gyomrában szabadításért, majd rövidesen partot értünk, és kijöttünk a "halból".



Ilyen halat készítettünk kézműves tevékenységként csipeszből.







2015. október 8., csütörtök

Illés és a hollók

Az "Állatok a Bibliában" sorozat heti történetét a holló miatt tettem be a tematikába. Most az állatok a hívó szó, de valójában mindig izgalmas, hogy Isten mit hoz elénk az adott történet kapcsán. 

Történetünk a zsidó nép életének egy sötét korszakában játszódik, amikor a király Akháb és felesége Jezábel idegen isteneket imádtak, bálványszobrokat állítottak fel, és a Baál kultusz terjedt el a nép körében is. Teljesen megfeledkeztek az ÚR-ról, aki a teremtő, alkotó és szabadító Isten, aki kiszabadította őket Egyiptomból. Ebben a helyzetben jelent meg Illés próféta, aki közölte az uralkodókkal Isten üzenetét: Addig nem lesz eső, amíg meg nem térnek, és nem hagyják abba a bálványimádást. Be is köszöntött a szárazság, de Illésről gondoskodott az Úr, a Kerit patak mellé küldte, hogy legyen mindig vize. A hollóknak pedig megparancsolta, hogy lássák el élelemmel. Így hoztak Illésnek kenyeret és húst reggel és este. 
A történetet mi eddig vettük a gyerekekkel, de érdemes elolvasni a folytatást itt: Királyok első könyve 17. fejezet.

 A foglalkozáson beszélgettünk az igazi és a hamis isten közötti különbségről. A bálványokat emberek készítik, hogy legyen mit látni, körbetáncolni, feldíszíteni, de valójában semmilyen hatalmuk nincs, könnyen megsemmisülnek. Az Úr, a mi Istenünk, aki a mennyet és a földet alkotta, ő az igazi Isten, mert neki van hatalma. Az ő kezében van a világ rendje, az időjárás, az állatok és az emberek. Minden más istenség csak emberi koholmány, de valós erejük nincsen. 

Az ember szüntelenül keres valami megfoghatót, amit istenének nevezhet, amit láthat, érzékelhet, és amit a kedve szerint alakíthat, irányíthat, farigcsálhat. Lehetnek ezek hamis elképzelések, saját magunknak összeollózott istenképek mindenféle vallásokból, amelyeket kedvünk szerint kozmetikázhatunk, éppen az aktuális igényeinknek és élethelyzetünknek megfelelően. Észre sem vesszük, de ez is bálványimádás. Nem a valódi Istennel találkozunk, csak egy faragvánnyal. 

Hogyan lehet megismerni az élő Istent, a Teremtőt?
Isten kinyilatkoztatta magát, de nem láthatjuk szemtől szemben, csak alkotásainak értelmes, értelmező vizsgálatával következtethetünk rá.
Ami ugyanis nem látható belőle: az ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható.  (Róm 1,20)
Isten megismerhető a történelem alakulásában.

Ha szeretnéd tudni, milyen Isten, nézd végig, mit tett Jézus. Hogyan élt, beszélt, járt-kelt közöttünk. Jézus az út az Atyához. Aki Istent szeretné megismerni, Jézust kell megismernie.
Jézus így válaszolt: Én vagyok az útaz igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam. (János ev. 14,6)
Hogyan ismerhetjük meg Jézust? A Bibliából, az írott és hirdetett Igéből, olvasás, hallás útján.

A bálványokat az ember faragja, alakítja, építgeti, hogy saját elképzeléseinek megfeleljen, de akinek élő Istene van, őt maga az Úr alakítja, formálja, építi. Ez egy lényeges és döntő különbség, ha meg akarjuk vizsgálni, ki is, milyen is a mi istenképünk.