Teremtés ünnep

A kicsikkel még játszottunk egy teremtés-érzékelés játékot, amelyben most a fő szerepet a tapintás, a kéz és a láb játszotta. Egy kalandos akadálypályán haladtak végig, amelyben a teremtés egyes napjainak elemeivel ismerkedtek.

Isten megteremtette a földet és a vizet, ezt együtt érzékelhették az első lavórban. Vizes sóderen.

Azután Isten szétválasztotta a szárazföldet és a tengert, ezt szimbolizálta a második és harmadik lavór. Majd kisarjadtak a növények, bokrok, fák, virágok - ezt érezték a lábuk alatt a papírdobozban. Majd sétáltak egyet a "parton", és megsimogathatták egy halat, igazi fácánt, puha báránybőrt, és játszottak az állatos bábokkal. Mindeközben figyelni kellett a lábuk alatt tekergő kígyókra. A pálya végén mindig az előző társuk várta az érkező vándort egy öleléssel - ami az ember teremtését, a társat jelképezte. Erről nézhetünk meg itt képeket.

Csütörtökön egy közös áhítattal zártuk le a teremtés projektet. Minden csoport a tornateremben gyülekezett, oltárt építettünk, énekeltünk, versekkel foglaltuk össze a 7 nap eseményeit. Majd pedig a kiállított alkotásokat nézték végig a csoportok, melyek igen színes és gazdag ötletekkel mutatták be a 7 nap eseményeit.

Miért éppen a teremtés?

Isten munkája leginkább a természet szépségeivel, az érzékelhető környezet megfigyelésével tapasztalható meg a gyermekek számára. A környezeti nevelés amúgy is hangsúlyos szerepet kap az óvodás korban, minden óvodában foglalkoznak az évszakokkal, növényekkel, állatokkal, természeti jelenségekkel. Itt az a többlet, hogy mindezek nem maguktól jöttek létre, hanem rámutatunk egy teremtő akaratra, ami mindezt létrehozta, fenntartja és gondja van rá az idők kezdete óta.

A központi lelki üzenet a köszönet volt, amelyet kifejeztünk Isten felé. Rácsodálkoztunk együtt azokra a jelenségekre, amelyek napról napra körülvesznek minket, természetesnek érezzük őket, mégis fontos, hogy ezekért hálát adjunk, és megbecsüljük.

Evolúció és/vagy teremtés?

A témában jelentős tanulmányok születtek, itt most csak néhány alapvetést szeretnék leszögezni a kérdéssel kapcsolatban.

Már az elsős, alsós gyerekek is felvetik a kérdést, hogy mást is hallottak a föld keletkezéséről. Felnőttként sokféle tudományos magyarázatot is hallottunk a fajok eredetéről, a bolygó keletkezéséről, ősrobbanásról. Hogyan fér ez össze a teremtés történettel? Mit mondjunk a gyerekeknek, ha mi magunk mindezt mesének tartjuk?

• A bibliai teremtéstörténet nem tudományos magyarázat, hanem hitvallás. Arról tanúskodik, hogy az érzékelhető környezet, élőlények, égitestek nem maguktól jöttek létre, hanem egy teremtő akarat következményei. Amellett foglal állást, hogy minden, ami létrejött, az Isten akaratából van.

• A teremtéstörténet állásfoglalás az akkori kor más vallásaival szemben. Mikor a zsidó nép környezetében a csillagokat imádták, őket tartották isteneiknek, és mindennek (tenger, föld, fák, folyók) külön istene volt, addig a zsidóság ezzel szemben azt mondta: Nem az égitestek és a tengerek, hegyek az isteneink, mert ezek csak teremtmények. Fölöttük áll az ÚR, az Isten, aki megalkotta a Napot, Holdat, csillagokat, tengereket.

• A teremtéstörténet megfogalmazza az emberi élet eredetét, célját, és végét. Az ember is Isten alkotása. Isten Lelke van benne. A föld porából származik és oda is tér vissza. Ugyanakkor az ember feladata, hogy uralkodjon a tenger halain, az ég madarain, gondozza és művelje a földet. Ezzel megmutatja a helyét a világban.

• A teremtéstörténet nem tudományos leírás és nem vetekszik a mai modern nézetekkel, nem azok helyett keletkezett. Azt mutatja be, hogy a világnak rendje van, minden egymásra épül, és ezt a rendet maga Isten hozta létre és kormányozza. Enélkül a tervező, alkotó akarat nélkül, pusztán önmagától nem jött volna létre semmi.

Ezt a rendet érzékeltetjük a gyerekekkel is, mikor a teremtésről beszélünk, és ezt az emberképet közvetítjük feléjük a keresztyén foglalkozásokon.