Dániel és az oroszlánok

Az állatok a Bibliában utolsó állomása az ószövetségi Dániel története. Dániel még ifjú korában került a Babiloni Birodalom fogságába. Elhurcolták őt és a zsidóság nagy részét. Ő azonban idegen földön is megtartotta hitét, naponta háromszor imádkozott, sőt a király mellett kormányzói tisztséget töltött be. Jó előmenetelű, sikeres, és a király által is kedvelt férfi lett belőle. Voltak azonban irigyei és rosszakarói, akik mindenáron el akarták távolítani az uralkodó, Dárius király mellől. Aláírattak a királlyal egy rendeletet, miszerint 30 napig csak a királyhoz lehet imádkozni, és hozzá lehet könyörögni. Aki máshoz folyamodik, azt vessék az oroszlánok vermébe. Dániel azonban továbbra is az Úrhoz fohászkodott, nyitott ablaknál, így az ellenségeinek könnyű volt őt bevádolni a királynál. A király szerette volna megmenteni, de a rendelete kötelezte az ítélet végrehajtására. Bedobták hát Dánielt az oroszlánok barlangjába. Dániel azonban ott is az Úrhoz fohászkodott, és Isten megsegítette őt, az állatok száját egy angyal fogta be, így nem esett bántódása. Korán reggel Dárius ment megnézni, mi történt hű szolgájával. És mivel látta, hogy épségben túlélte az éjszakát, kihirdette:

Elrendelem, hogy birodalmam minden tartományában rettegve féljék Dániel Istenét! Ő az élő Isten, aki megmarad mindörökké. Az ő királysága megdönthetetlen, uralkodása végtelen.  Ő megment, megszabadít, jeleket és csodákat tesz égen és földön. Ő mentette meg Dánielt is az oroszlánok karmából. (Dán 6,27-29)

A történetben szereplő oroszlánok talán nem tűnnek mindennapos fenyegetésnek számunkra, azonban szimbolizálhatják a ránk leselkedő veszélyeket, vagy támadókat. Olyan szájakat, akik szüntelen belénk marnak megjegyzéseikkel, kritizálnak, vagy elítélnek. Lehetnek körülöttünk ellenséges indulatok, rossz munkahelyi légkör, családi marakodások. Az oroszlánok a félelmeinket is megtestesíthetik, amelyek ránk törnek és el akarják venni az életkedvünket, vagy kiszívják az életenergiánkat. Erős képek ezek, amelyek akár az életünket is veszélyeztethetik. Jó lenne sokszor elhallgattatni a fülünkbe vicsorgó hangokat, véget vetni a viszályoknak a környezetünkben. Sok emberi bölcsesség is kell mindehhez, de olykor kevésnek érezzük az igyekezetet, az akarást, néha több kell, mint saját magunk. Kézenfekvő lenne a válasz, hogy kérjünk Istentől segítséget. Meg is tehetjük ezt, de nem mindegy, hogyan. Dániel a vészhelyzet előtt is szoros kapcsolatban volt az Úrral. Reggel-délben-este magasztalta őt, hozzá imádkozott, dicsőítette, könyörgött hozzá. Ő már akkor is jóban volt Istennel, mikor jól ment a sora, mikor lépdelt felfelé a ranglétrán és sikeres volt az élete. Ez az állandó Isten-kapcsolat egy olyan védőburkot vont köré, ahová nem tudtak behatolni az oroszlánok. Valahogy így kellene nekünk is - nekem is. Folyamatos imádságban élni, nem csak vészhelyzet esetén. Így tudja Isten lefegyverezni ellenségeinket, elnémítani rosszakaróinkat.

A gyerekekkel bábbal, maszkkal játszottuk el a történetet, vérszomjas és szelíd oroszlánjaink is voltak. :-)